Almenü

Étkezési szokások

A magyarországi német településeken, mint Nagytevelen is döntően három fő étkezés volt. Kora reggel a mezőre vagy a földekre induló férfiak csak bekaptak egy-egy falat sózott kenyeret, vagy paprikával megszórtat és bort vagy tejet, tejeskávét ittak hozzá. Az igazi reggeli a ház körüli munkák elvégzése után ( mint az állatok etetése, itatása) következett. A téli reggelik része volt a sült krumpli kolbásszal, szalonnával, hagymával és tejjel, nyáron füstölt húst ettek hagymával, paprikával, paradicsommal. Ezt a bőséges reggelit a háziasszony vagy a nagyobb gyerekek még a földekre is az apa után vitte. A gyerekek tejet, tejeskávét és kakaót ittak, melybe zsemlét vagy kenyeret aprítottak.

Az ebédet pontban 12-kor vették magukhoz, főtt ételt fogyasztottak, mely levesből és második fogásból állt. A földeken dolgozókhoz is eljuttatták a főtt ételt, déli harangszókor kinn is ebédeltek. A falutól nagyon távol dolgozó parasztok hideg élelmet vittek magukkal. Az ételek túlnyomó része tejből, tojásból, gyúrt tésztából, füstölt húsból állt. Az ételek zsírral készültek. A levesekből nem hiányozhatott a kézzel gyúrt csipetke és a tej vagy tejföl sem. Sokféle szószt készítettek a húsokhoz, mint a cseresznye vagy meggymártás "Weichsl, Keaschn". A gyerekeknek reggelire többször főztek édes tejmártást, "Mülikre"-t liszttel besűrítve.

A kukoricás ételek, a kása és a prósza is gyakran fogyasztott ételeknek számítottak.

A téli és a böjti étrend elmaradhatatlan étele volt az aszalt gyümölcs, főként a szilva.

A vacsora sokkal egyszerűbb volt, kevert túró, sült krumpli, szalonna, sonka, tej, babsaláta esetleg tojás, télen kocsonya, kolbász, hurka.

Heti rendje volt az elkészített ételeknek.

Hétfő: a vasárnapi maradékot fogyasztották el, esetleg krumplilevest kifőtt tésztával

Kedd: Daragaluska-leves, kifőtt tészta (darás, mákos, lekváros), főzelék, paradicsomos káposzta

Szerda: Bableves, palacsinta, bukta (egyéb kelt tészta), rétes, sterc, kukoricaprósza

Csütörtök: Főzeléknap (borsó, bab, káposzta, krumpli) főtt füstölt oldalassal, vagy főtt füstölt sonkával

Péntek: Tésztanap, hasonlóan a szerdához, tejfölös bableves, kelt tészták, pék kifli, bukta

Szombat: Stercnap (krumplis, lisztes, dara) aludttejjel, paradicsomos leves, szilvás gombóc

Vasárnap: Tyúkhúsleves, a leveshúshoz zsemlemártás "Semmekre" . Sült hús főtt krumplival. Disznóöléskor a húst nagyobb mennyiségben megsütötték, vindőben egymás fölé rakva zsírban tartósították. A vindő tetejére is zsírt tettek lezárásképpen. Ebből a sült húsból olvasztottak ki adagonként a vasárnapi ebédhez. Dinsztelt vagy savanyú káposzta került még az asztalra, és édességnek különböző ízű kalács, esetleg kuglóf.

Vacsorára füstölt húst, túrót, sajtot, tejfölt ettek. A gyerekek és az asszonyok előszeretettel fogyasztották a tejbe aprított kenyeret is.

A lakodalom étkezési rendje általában a téli disznóölésekhez kötődött. A keresztanya és a közeli rokonok hordták össze a leveshez a tyúkokat. A tyúkhúsleves kötelező tartozékának számított a házi cérnametélt is. A leveshúshoz zsemlemártást "Semmekre" adtak, pecsenyét sütöttek kemencében disznóhúsból, melyet paradicsommártással és krumplival tálaltak. Édességként kalácsot, kuglófot, kétféle fánkot "rundi Krapfe, tieri Krapfe" tettek az asztalra. A legszegényebb családok csak töltött tyúkot valamint rétest tettek az asztalra.

Disznóvágáskor reggel a disznó lebökése után pálinkával köszöntötték a napot, nap közben pedig forralt bort fogyasztottak. Amikor már széthasították a rendfán a disznót és kivették a belsőségeket is, a háziasszony a szeletekre vágott májat lisztben megforgatta és zsírban kisütötte. Ezt tálalta melegen a disznóölésben részt vevőknek friss kenyérrel és savanyú uborkával vagy káposztával. Közben feltette főni a savanyú vagy más néven tüdő levest, melyet a végén lisztes tejfölös tejjel habart be. Ehhez friss pecsenyét sütött krumplival és a háziasszony előtte nap megsütött kalácsot vagy hájas tésztát is tett az asztalra. Ez a közös ebéd a disznóölési munkák elvégzése után történt. Kóstolásképpen friss hurkát és kolbászt is sütöttek. A hurkába gyakran rizs helyett kukoricakását töltöttek és ezt ízesítették meg. A hurkaleves is megszokott eledel volt ezen a napon, hiszen a kifőzött hurkalében mindig volt szétfőtt hurka, ezt egy kicsit megízesítették és akár napokig is ették felmelegítve kenyérrel. Ezen a napon külön vacsora már nem került az asztalra.

Húsvéti kerek kenyér receptje:

Sót, lisztet és vizet tésztává gyúrunk, majd kosárba tesszük. Ezután hagyjuk, hogy kétszer megkeljen. Tejjel megkenjük a tetejét és megsütjük. Ehhez tökmagolajat tálalhatunk.

Írta: Csuka Gabriella és Waldmann Ernő