A Szűz Mária Neve Római Katolikus Plébánia története

A plébánia épülete
A plébánia épülete

Múltja összefonódott a templom történetével. Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, a paplakot egy nyomorúságos kis viskónak mondja, protestáns prédikátor lakik ott. Az 1748. évi összeírás új, jó állapotú plébániaházat említ, de nyilván még a régi templomhoz tartozó korábbi épületről van szó. Egy 1756. évi összeírásból tudjuk, hogy faház volt.


Gr. Esterházy Károly 1769-ben írja pápai tiszttartójának: "úgy tartom, kéntelenek leszünk a Teszéri plebániához is látni" (VÉL. A.par.f.5.N°152.). A tiszttartó válaszából az derül ki, hogy az épület elhelyezéséről még nem döntöttek. (uo. f.7.N°209.) Az 1771. évi összeírás romosnak mondja. 1772-ben sok probléma közepette, de épül, és el is készül. (O.L.P. 1216, l. cs. 51.c.N°3. 35, 40, 41. o.). Kerítését 1774-ben falazzák (uo. 82. o.).


Nem bizonyított és nem is valószínűsíthető a szájhagyomány, hogy az épület az Esterházy grófok vadászkastélya lett volna. Hasonló alaprajzi elrendezésű plébániaházak találhatók több Esterházy kegyúri plébánián is. Az viszont tudott, hogy e területen valóban állt egy "kvártélyház" - ez okozott gondot 1770-ben a tiszttartónak az új plébániaház helyének kijelölése során -, csak nem tudjuk pontosabban, hogy hol.


Kataszteri térkép, 1857
Kataszteri térkép, 1857

Az 1779. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve már szolid anyagokból épült, mindennel ellátott 3 szobás házat ír le. (VÉL. Vis. Can. A. 8/12. p. 85.) Az 1817. évi visitáció előirataiból tudjuk, hogy 1772-ben épült. (VÉL. Fragm. Vis. Can. XXII/3. f. 2.). Az 1845. évi visitáció jegyzőkönyvéből: "A káplán lakása a plebániaháznál vagyon. Ezen kápláni lakás építtetett a mostani plébános által, mivel a régi káplány szobát magának foglalta el." (VÉL. Vis. Can. A8/26. p. 138.).


A kaputól balra eső épület a káplánnak szolgáló lakrész 1891-ben készült el mai formájára. Az 1857. évi kataszteri térkép a káplán házat még nem mai formájával ábrázolja. A főépület "L" alakú, és az udvari szárnyat keskenyebbre, oldalfolyosó nélküli mérettel rajzolja. Földszintes,"L" alakú, főszárnyával utcára néző épület, szemben a templommal.


A plébánia kapuzata
A plébánia kapuzata

Az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek. Vakolt homlokzatok, az utcai oldalon lizénák osztják mezőkre. Mezőnként 1-1 ablak, ezek már 20. századi szerkezetek. Körbe a falakon húzott főpárkány. A tornácoszlopok tagolatlanok, egyszerű íves át-boltozással, szabadon állók, beüvegezés nélkül. Az ide nyíló ablakok eredeti barokk szerkezetűek, hurkás kerettel, ki-be nyíló szárnyakkal, köztes ráccsal. A pinceajtó is eredeti barokk szerkezet, ovális felülvilágító ablakkal. Falazott kapuoszlopok, markáns falazott, fedett kapubálványokkal.


Plébánia alaprajza
A plébánia alaprajza

Egytraktusos, oldalfolyosós alaprajzi rendszerű, "L" alakú, a 3 főhelyiséget tartalmazó rövidebb szárny utcai, a merőleges szárny telekhatárra épült, és az udvar felé nyitott. A szobasort alkotó 3 főhelyiség teknőboltozatos, fiókdongákkal, profilozott stukkókkal, újabb mennyezetfestéssel. Az udvari szárny egyszerűbb: dongaboltozatos, fiókdongákkal, egyik helyiségben stukkó. A tornácos oldalfolyosó csehsüveg boltozatos és egy szakaszon befalazott. A nyílászárók egy része - főleg az udvarra nézők - eredetiek, ugyanígy nagy valószínűséggel a hajópadlók is azok. Dongaboltozatos pincéje az udvari szárny alatt fut végig, tömör tölgyfa-lépcső vezet le oda. A fedélszék kötőgerendás, ferdeszékes eredeti barokk szerkezet, tölgyfából. A padláson még látszanak a mászókémények és a füstölő kemence.